Az 1960-ban Prágában született, de 1970 óta Németországban élõ Maxim Biller mesteri elbeszélésében visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák-Magyar Monarchiához, 1938-ban, történetünk idején azonban már Lengyelországhoz tartozó Drohobicsba, hogy belebújjon az ott élõ Bruno Schulz fejébe. Schulz rajztanárként keresi kenyerét anyját és nõvérét is eltartva, de a kelet-európai zsidóság világát szürreális képekben leíró, Fahajas boltok címû elbeszélés-gyûjteménye már ismertté tette hazájában. Tudjuk, hogy levelet írt a zürichi emigrációban élõ Thomas Mann-nak, és mellékelt hozzá egy németül írt elbeszélést is. Abban reménykedett ugyanis, hogy a nagy német író pártfogásával sikerülhet kiadót találnia külföldön, s ez erõt adhat neki ahhoz, hogy végleg elhagyja hazáját és elmeneküljön a fenyegetõ veszély elõl.
Ennek a valójában elveszett levélnek a megszületését írja le az elbeszélésben Maxim Biller. Az alkalmat a levélírásra az szolgáltatja a pincehelyiségben a démonaival küzdõ Schulznak, hogy feltûnik Drohobicsban egy magát Thomas Mann-nak kiadó idegen, s a lengyel író figyelmeztetni akarja híres német írótársát, hogy visszaélnek a nevével. Schulz tudatalatti félelmei és elfojtott vágyai bizarr, groteszk és fülledten erotikus jelenetekben öltenek testet, rögeszmés víziói a megszállt Lengyelországban hamarosan bekövetkezõ katasztrófa megelõlegezett képeivel keverednek Mihail Bulgakov és Isaac Bashevis Singer mûveivel rokonítva az elbeszélést.
A kötetet Bruno Schulz rajzai illusztrálják.