Bajkó Andris szerszámkészítõ lakatost váratlanul õrizetbe veszi a rendõrség, s õ súlyos következményekkel járó beismerõ vallomást tesz. Vádolja önmagát, még csak meg sem keresi a módját, hogy a bíróság majdan enyhítõ körülményeket találjon számára. Bajkóék régi barátja, az író, nem nyugszik bele ebbe a fájdalmas fordulatba. Jól ismeri a családtagokat, szereti, becsüli a fiút, és nem tudja elhinni róla azt a sok rosszat, amivel befeketítette magát a kihallgatások során. Nem nyugszik: vajon mi rejtõzhet e különös bûnügy hátterében? Nyomozni kezd, megkeresi a fiút, hogy tõle talán megtudja az igazat, Andris azonban barátságtalan és zárkózott. Meglátogatja az idõs nagyanyát, akit Andris eltart, Bajkó Béla egyetemi tanárt és másokat, akik együtt éltek, kapcsolatban voltak vele, mielõtt ez a szörnyûséges esemény bekövetkezett volna az életében. És a hétköznapinak látszó bûnügy hátterében kirajzolódik egy családi és történelmi dráma, mondhatni, tragédia, amelynek kései megszenvedõje a fiatalember.