Jézus újságot olvas (e-könyv)

" "...Felébredtem valamikor máskor. Volt valami a kezemben, amit elõzõleg beletett valaki. Felhúztam a lábamat, a két térdem felemelkedett, egy kép került a szemem elé, ami a kezemben volt. Világos színû ember nézett a szemembe, lelógó haja körül fényes körtányér. Addig figyeltük egymást, míg haza nem vittek a kórházból, vissza abba a szobába, ahol elõzõleg életben voltam. Ott is ágyban feküdtem. Egy asszony magasodott fölém, vizsgálgatott, közben fekete fejkendõt csomózott az álla alá. Azt mondta, hogy õ a nagyanyám, és sírva fakadt, mikor mindkettõnk számára kiderült, hogy elfelejtettem beszélni. Ezután gondjaiba vett engem az az asszony. Velem maradt nappal, mellettem aludt éjszaka. A fülembe sugdosott, hogy nézzem csak a kezemben lévõ képet. Azt mondta, lám csak, erõsödöm, és ezt Jézusnak köszönhetem, õ az, aki visszanéz ránk. Az asszony õhozzá imádkozott, adjon erõt nekem, és õ meghallgatta õt. Mert, nézzem csak, erõ sugárzik Jézusból és fényesség. Egyik este közös takaró alatt egy példát is mondott erre a sötétségben az asszony. Hogy volt egyszer réges-régen egy nagybeteg nõ. És gyógyulást remélve Jézustól belement a rajongók tömegébe, a közelébe furakodott, de nem merte megszólítani õt. Csak nézte, hogy a gyógyítója elõtte elhalad, és hátul a köntösérõl négy kék színû bojt csügg alá. És az a nagybeteg vérzéses asszony félelmében csak futólag merte megérinteni a libegõ bojtok egyikét. De Jézusnak ez is elég volt. Megtorpant, és hangos szóval azt kérdezte, ki nyúlt hozzá. Ugyanis megérezte, hogy valami kiszállt belõle, mert neki még a köntöse bojtjai is erõvel voltak tele. Gyógyító erõvel, aminek én az életemet köszönhetem, mondta az ágyban mellettem az asszony..."