Mi e könyvnek a célja?
Végigvezetni az olvasót a magyar történelem kevésbbé ismert, járatlan ösvényein. Eléje teríteni a magyar népnek, a föld népének ezer esztendõs történetét, hol jobbra, hol rosszabbra forduló állapotát, végigvezetni a törekvések, küzdelmek ezer esztendõs utján, amely törekvéseknek, küzdelmeknek hol nyílt, hol rejtegetett célja ez volt: szabadság, egyenlõség, testvériség. (...) A föld népének a nemességgel való viszonya, a népnek állapota s küzdelme a szabadulásért: ez húzódik végig könyvemen. (...)
,A második kötet a most élõ népet rajzolja: a bölcsõtõl a sírig. Végig kisérem a népet a szó való értelmében, születésétõl haláláig. A fészekrakáson: a házépítésen kezdem. Hogyan építi házát a magyar ember? Mik a nevezetesebb külömbségek e tekintetben az ország különbözõ vidékein? Mint fejlõdött az építkezés az idõk során?
Aztán jön a családi élet megalapítása. Az ezzel kapcsolatos lakodalmi szokások. A gyermek ápolása, nevelése. A gyermek iskolába kerül. Milyen a falusi iskola? Milyen volt régen, milyen ma? A nép nyelve általában s tájak szerint. A nép hite, vallása. Költészete. A nép ruházkodása, viselete, a nevezetesebb eltérések.
A katonaélet: régen és most. A katonaságból haza kerûl a legény: kezdõdik a gazdaság. Milyen az a magyar paraszt-gazdaság? Elvezetem az olvasót a pusztára, az erdõre. Az alföldi magyar tanyájára s a székely sovány, keskeny földjére. Külön helyet követel a pásztor élet. És a magyar halász. S a magyar mesterember.
(...)
Nagy útra viszem az olvasót, aki velem tart, de hiszem, hogy ha csak könyvemnek hõse, a nép iránt való erõs szeretetemben túl nem becsültem erõmet utunk nemcsak nagy, hanem érdekes és tanulságos is leszen.