Belső tenger

„Ha meg kéne mondanom, hogy milyenfajta víz lennék, akkor azt válaszolnám: állóvíz. Olyan, mint a Balaton.” Biztos vagyok benne, hogy Kováts Laura Rozália története ösvény mások számára is, hogy megtalálják életük nehezen feldolgozható eseményeinek az értelmét és a jelentését, s ráleljenek egy megoldásra a sok lehetséges jó megoldás közül. Ő például rátalált az írásra, és makacsul elhatározta, hogy segíteni szeretne a történetével. Miközben írta a könyvét, nem csupán az írót alkotta meg magában, hanem a világra minden szempontból nyitott és őszinte énjét is. Ez pedig nagy bátorságra vall. Karácsony Ágnes, kommunikációs szakember A könyv végén található összefoglaló könnyen érthető kommunikációval készült. A Belső tenger elsőként biztosítja a kommunikációs akadálymentesítés egyik formáját az érintetteknek, akik így képesek befogadni Rozi igaz történetét; a szakemberek pedig átélést biztosító edukációs eszközként használhatják a könyvet a témák feldolgozásra. Farkasné dr. Gönczi Rita, gyógypedagógus Rozi koraszülött babaként jött a világra, és egy fertőzés utóhatásaként vízfejűséget diagnosztizáltak nála, így születése óta beültetett sönttel éli a mindennapjait. Már kicsi babaként meg kellett tanulnia, hogyan küzdjön az életéért, illetve együtt kellett élnie a tudattal, hogy a többi gyerek számára szinte észrevétlenül elsajátított képességek – mint járni, ülni, később írni vagy számolni – neki komoly kihívást jelentenek és speciális fejlesztéseket kívánnak. Az elmúlt huszonkét évben többször felmerült benne a kérdés: miért pont velem, miért így történtek a dolgok? Rozi különleges életútja egy koránál érettebb gondolkodású, önmagáért és másokért is kiállni képes fiatal nő megszületését tette lehetővé, aki már képes arra, hogy hálával gondoljon arra, amiért a sors annyi remek segítőt adott neki és a családjának. Szülei ismert emberek – Kováts Adél színésznő és Kováts Tibor balettművész –, akik a történetükkel példát is mutatnak másoknak. Édesanyja természetes kötelességének tartotta, hogy támogassa a Bátor Tábor, az UNICEF és a Bethesda Kórház Alapítvány munkáját, most pedig a lánya, Rozi kér szót. Őszinte könyvéből megtudhatjuk, hogyan ismerte meg és dolgozta fel küzdelmes babakora történetét, milyen speciális órákra volt szüksége a felzárkózáshoz, hogyan határozta meg a betegsége a kamaszkori lázadásait, és hogyan jutott el a mostani elfogadó és alkotó önmagáig. Rozi saját történetén keresztül azt üzeni minden hasonló helyzetben lévő családnak: nem vagytok egyedül. A kötet végén a szövegértésben akadályozott számára úgynevezett KÉK összefoglaló található, aminek segítségével ők is megismerhetik Rozi példamutató hozzáállását és egyedi történetét.