A századforduló körüli évtizedek legendás hírû írója Ambrus Zoltán. Félelmes színikritikus, népszerû regényíró. Novelláit, tárcáit elõszeretettel közölték az újságok. Franciásan könnyed és elegáns írómûvészetérõl, klasszikus egyszerûségét és világosságot kedvelõ mûvészetszemléletérõl nemcsak elvi cikkei, de saját írásai is tanúskodnak. Különösen az emberi lélek izgatta. Érdeklõdött a világtörténelem nagy alakjainak élete iránt, és a szürke hétköznapok névtelen hõseinek vergõdése is megihlette. Írt egyszerû varrólánykákról, havas csúcsok között üdülõ fõúri gyerekekrõl, halászokról és színészekrõl, névtelenekrõl és Verdirõl vagy Defoe-ról. Különbözõ témák, más és más történetek. Az írások szemlélete azonban rokonságot mutat: mindegyikben Ambrus humanizmusa, emberszeretete érvényesül. A kötet Giroflé és Girofla címû regényét és legjobb elbeszéléseit tartalmazza. A válogató igyekezett a leghívebb képet nyújtani Ambrus egész munkásságáról, emberi és mûvészi értékeirõl. A színvonalas és jó olvasmányt nyújtó kötet igazolja, hogy ez a törekvés sikerült. Bizonyítja, hogy Ambrus legjobb mûvei, immár a magyar irodalom klasszikus értékei közé tartoznak. A mai olvasó számára is van figyelemre méltó mondanivalójuk. A novellákat Gyergyai Albert szép tanulmánya vezeti be.