A nagy hazafi, a lánglelkû szónok, Magyarország volt kormányzója, a késõbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temetõ gyönyörû mauzóleuma alatt. De neve itt él minden honfiajkon, emlékét kegyeletes tisztelettel ápolja e haza minden fia és élni fog addig, amíg hazájukat, szabadságukat szeretõ emberek, amíg a nagy jellemek és nagy lángelméket tisztelõ népek lesznek e földön. Mert Kossuth Lajos oly tündöklõ, páratlan jelenség volt, hogy az egész mûvelt világ tisztelni fogja emlékében azt, ami benne kiváló, jeles, emberi, ez az ország pedig, amelynek viharos idõkben Kossuth Lajos mindene volt, örökre szeretni fogja, s le fog borulni az elõtt, ami ebben a ritka férfiúban magyar volt. Azt a kapcsot, mely Kossuth személyét és emlékezetét a magyar nemzethez és történelemhez fûzi, széttörni emberi erõnek, sõt magának az idõnek sem fog sikerülni.