A székely határőr-gyalogezredek története, 1762-1851

A magyar történelmi emlékezetben kiemelt helyen szerepel a székelység, ugyanakkor a székely történelem számos fontos és izgalmas vonatkozása mára teljesen a feledés homályába merült. Így például szélesebb körben nagyon kevéssé ismert a székelység - a maga sajátos társadalmi berendezkedéséhez szorosan kapcsolódó - katonai szerepvállalása, különösen a 18. század második és a 19. század első felében. 1762-ban indult meg ugyanis a Katonai Határőrvidék szervezése Székelyföldön, és ennek keretében két székely gyalogezredet (és egy huszárezredet) állítottak fel. Ezek az ezredek azután ott harcoltak a Kárpátok szorosaiban az Oszmán Birodalom ellen, a napóleoni háborúk nagy csatáiban és még számos fontos helyen. Bevonultak Varsóba, Párizsba, de hadakoztak Lombardiában is, és megfordultak a Rajna-mentén éppúgy, mint Észak-Itáliában - Austerlitz, Hanau és Brienne olyan helyek nevei, amelyek környékén több száz székely alussza örök álmát. Az ő áldozatuknak és helytállásuknak állít emléket ez a hiánypótló, levéltári források alapján megírt, színes képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált, olvasmányos könyv. Az ezredek a birodalmi Katonai Határőrvidékhez tartoztak, amely az Adriai-tengertől Erdély északkeleti szegletéig húzódott. A szervezést végző császári tiszteknek komoly ellenállást kellett legyőzniük, és csak az 1764-es madéfalvi vérengzés után sikerült megvalósítaniuk a céljaikat. A két ezred története császári szempontból ismét csak nem úgy alakult, ahogyan eltervezték, hiszen a több mint nyolcvanéves múltjuk után az 1848-1849-es honvédseregben küzdöttek a magyar függetlenségért. Ezt követően 1851-ben feloszlatták őket. A határőrök faluközösségben élő, szabad jogállású, gazdálkodó emberek voltak, akik meghatározott időt töltöttek határellenőrzési feladatok ellátásával, viszont háború idején "táborba szálltak". Ehhez megkapták a megfelelő kiképzést és fegyverzetet, viszont a felszerelésükről maguknak kellett gondoskodniuk. Csikány Tamás adatgazdag munkája nem csupán a hadtörténeti vonatkozásokat tárja elénk izgalmas módon, hanem a székelység mindennapjairól, sajátos társadalomszerveződéséről is sok mindent megtudunk ebből a friss szemléletű könyvből.