Élve eltemetve (e-könyv)

„Leek, aki megszûnt inas lenni s merõben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert – úgymond – eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festõ, a mûvészdicsõség és diadal jelképe, magára öltötte az inas jellegzetes bolhaszínotthonkáját és – kellemetlen éjszakára fölkészülve – belevetette magát egy kemény karosszékbe.Újra csöngettek, s a kapu felõl kemény, parancsoló kopogás hangja reszketett végig az elhagyott házon, vészjóslón, ijesztõn. Akárcsak a Halál kopogása volt volna. Magával hordozta azt a borzasztó sejtelmet: hátha csakugyan komolyan beteg? Priam Farll idegesen felugrott, hogy szembeszálljon a csöngetõkkel és kopogtatókkal…”