Frissen fagyasztva (e-könyv)

Gyakran elõfordul, hogy a telken, kiskertben valamibõl több terem a kelleténél, és még akkor is marad egy-két kosár ez meg az, miután már a rokonok, barátok, szomszédok is kaptak egy jó kis kóstolót. Ilyenkor arra a kérdésre, hogy mit is kezdjek ezzel a sok meggyel, szilvával, uborkával stb., csak egyetlen értelmes válasz adható: Tedd el télire, jól jön az majd akkor. Nyáron és kora õsszel, amikor a piacon roskadoznak a standok a sok-sok zöldségtõl, gyümölcstõl, és az árak is olyanok, hogy legszívesebben õt-tízszeresét "spájzolná" be az ember annak, amire éppen akkor szüksége van, érdemes a szó szoros értelmében bespájzolni, akár a fagyasztóba, akár a dunsztolóba vagy az aszalóba kerüljenek is a kerti javak. Lekvárt, befõttet, szörpöt, savanyúságot nem lehet mélyhûtéssel elõállítani. A leveszöldség egy részét, zöldborsót, zöldbabot, tököt, karfiolt, spenótot, sóskát és még sok más fõzeléknek valót viszont érdemes befagyasztani. De nincs akkora háztartási hûtõláda, ami egyszer meg nem telik, s ha marad még bõven a télire szánt zöldfélékbõl, konzerválhatjuk a régi, bevált módszerrel is. Ez a kis gyûjtemény különféle befõttek, lekvárok, gyümölcsízek, dzsemek, szörpök, borok, likõrök, savanyúságok, fõzelékkonzervek, zöldségkrémek, ételízesítõk elkészítésével kapcsolatosan ad gyakorlati tanácsokat.